SZÜCS ANNA
- WEBOLDALA -
Egy döntés anatómiája
Egy döntés anatómiája [L'anatomie d'une décision] az első történelmi regényem. Franciául jelent meg először, 2020-ban, a svájci Encre Fraîche kiadónál. A történet édesapám és nagyszüleim, egy zalaegerszegi zsidó család dilemmáját követi nyomon, akikben az 56-os forradalom fájdalmas háborús emlékeket elevenít fel, döntésre késztetve őket, hogy disszidáljanak-e a nagyobb biztonság reményében, vagy ragaszkodjanak a megszokott otthonukhoz.
Az eredeti francia kiadás 2019-ben elnyerte a Chênois Irodalmi Díj (Svájc, Genf kanton) dícséretét
... és 2021-ben a legjobb francia-svájci első regény jutalmazására kiírt SPG Irodalmi Díjat
A KÖNYV MAGYARUL
Kiadja a Tevan Alapítvány
123 oldal
Ára a kiadónál: 2000 Ft
ISBN 978-615-5660-03-0
2022 szeptemberétől megvásárolható az alábbi helyeken:
-
közvetlenül a Tevan Alapítvány honlapján
-
a Láng-Tékában, az Írók Boltjában és más könyvesboltokban
ÚJSÁGCIKKEK ÉS INTERJÚK
Újságcikkek
-
Zalamédia - 2022 szeptember 6
-
Deák+kert irodalmi portál - 2022 október 31
Interjúk, könyvbemutatók
-
Le Journal Francophone de Budapest - 2020 szeptember 26
-
Zalaegerszegi Televízió (ZTV) híradó - 2022 augusztus 26
-
Írók Boltja - könyvbemutató, kerekasztal beszélgetés - 2022 szeptember 5
-
Klubrádió - Dobszerda - 2022 szeptember 14
-
Liszt Intézet Brüsszel (a beszélgetés magyar része) - 2022 október 22
-
Óbuda Televízió - Wiegmann Alfréd beszélget a regényről Tevan Ildikóval - 2024 május
KÖNYVBEMUTATÓK
Zalaegerszeg - Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár
Augusztus 25.-e csütörtök 17:00. Cím - Deák Ferenc tér 6, 8900 Zalaegerszeg. További részletek a meghívón.
° ° ° °
Pozsonyi Piknik, Budapest
Szeptember 3. szombat napközben, a Tevan Alapítvány standján (K88-as stand). Könyvbemutató és felolvasás délelőtt 11 és délután 5 órakor. További részletek a meghívón és a Pozsonyi Piknik weboldalán.
° ° ° °
Írók Boltja, Budapest
Szeptember 5. hétfő, 17:00. Cím - Andrássy út 45, 1061 Budapest. További részletek a meghívón.
FÜLSZÖVEG
A könyv egy 1956 októberi hét történéseit eleveníti fel a nagyszüleim és apám – egy magyar kisvárosi zsidó család – életéből, amikor el kellett dönteniük, hogy disszidáljanak-e. Imre és felesége, Irma a háború után abban a reményben teremtettek maguknak új egzisztenciát, hogy ezentúl nyugodtan élhetnek és nevelhetik fel kisfiukat, Andrist. Amikor októberben eluralkodik körülöttük a káosz, felszínre törnek a nem is olyan régi, feldolgozatlan emlékek és az önvád, hogy annak idején nem tudták megmenteni szeretteiket. Ezúttal nem szabad hibázni. A regény azt a folyamatot követi, ahogy az élmények, emlékek és érzelmek sorozatából kialakul a család végső döntése. Eltér a megszokott 56-os történetektől, mert az olvasót nem a forradalom sűrűjébe repíti, hanem Zalaegerszegre, ott is a hétköznapi emberek közé, akik legfőképpen élni és túlélni szeretnének.
A MAGYAR FORDÍTÁSRÓL
Apámat kértem meg rá, hiszen az egész történetet ő élte át és mesélte el nekem. Neki remek irásbeli stílusa van magyarul, amivel én nem büszkélkedhetek, mivel életem első másfél évét leszámítva sohasem éltem Magyarországon.
De azért anyám is, én is nagymértékben hozzájárultunk a fordításhoz. Sok-sok Skype beszélgetésen keresztül hárman együtt tovább alakítottuk apám első változatát. Helyenként azért, hogy jobb kifejezést találjunk, máshol, hogy hű maradjon a szöveg az eredetihez. Előfordult, hogy szándékosan eltértünk a francia változattól, mert kiderült, hogy valamelyik részt magyarul másképp kellene megírni. Ilyesmit hivatásos forditók nem szoktak csinálni, de meg vagyok róla győződve, hogy a mi esetünkben jobb lett tőle a regény.
Hosszú, kemény munka volt, de nagyon élveztem!
.
Részlet
“– De ha a szünet után is ott maradunk, hogy fogok iskolába járni?
– Másik iskolába, kisfiam.
– Hogyhogy másik iskolába?
– Hát egy ottaniba. Ottani gyerekek közé. Megtanulsz jól németül, könnyen fog menni, hiszen már idén is szépen haladtál Márta nénivel.
– Dehát nem tudnék velük rendesen beszélgetni. Csak kicsúfolnának.
Andris iménti lelkesedését mintha elfújták volna.
– Én nem akarok másik iskolába járni! A mi iskolánk a legjobb!”
IHLET ÉS FORRÁSOK
Azzal, hogy a távolság ellenére – vagy talán éppen emiatt – fontosnak tartottam és megtanultam ápolni magyar gyökereimet, helyet adtam a szívemben családom azon tagjainak, akikkel alig vagy egyáltalán nem találkozhattam. Számomra úgy tűnt, hogy egy róluk szóló könyv írása állhat a legközelebb ahhoz az időutazáshoz, amelynek során megismerhetem őket. Édesapám volt a kapocs: az ő emlékezéseiből, régi családi fotókból és néhány hivatalos archívumból próbáltam összerakni életük egy fontos epizódját, amit aztán érettségi dolgozatom keretében meg is írtam. Közel tíz évvel később azonban ugyanez a történet már másként, sokkal személyesebb hangon szólt hozzám. Ekkor határoztam el, hogy jobban kidolgozom. Ez a mostani változat talán ki tudja fejezni azt a szembesülést is a múlt megváltozhatatlanságával és a jövő bizonytalanságával, amelyet minden ember érezhet sorsdöntő helyzetekben, korszaktól, kultúrától és politikai rendszertől függetlenül.
ILLUSZTRÁCIÓK
A regényt saját magam illusztráltam. A képek korabeli fényképeken alapszanak, a saját fantáziámmal és apám leírásaival megtoldva.
Eszköz : tustoll három színben
SZEREPLŐK
Mivel a történet zöme valós eseményeken alapszik, jobbnak láttam a legtöbb szereplő nevét megváltoztatni.
Egyes egerszegi olvasók talán így is ráismerni vélnek majd egyik-másik szereplőre. Ezért fontos figyelmeztetnem őket, hogy a hasonlóság néha megtévesztő, a véletlen műve is lehet, mivel néhányukat én találtam ki a történet kedvéért.
FOTÓK
Ha érdekel mihez hasonlított Zalaegerszeg az 50-es években, és hogy néztek ki Spiegelék és rokonaik, ebből a fotókupacból azt is megtudhatod. Kattints kétszer bármelyik képre, hogy a leírásával együtt láthasd. Jó szórakozást!
 |  |  |
|---|---|---|
 |  |  |
 |  |  |
 |  |  |
 |  |  |
 |  |  |
 |  |  |
 |